Nem sprint, maraton - kamatemelések a feltörekvő országokban

Júniusban, amikor az MNB több év után először emelte azalapkamatot (a kamatfolyosó tologatásával már 2020-ban is szigorított) ésszigorítási ciklus megkezdéséről beszélt, feltűnően szigorúnak (hawkish)számított a régióban, de a szélesebb feltörekvő piaci univerzumban is. A magyarjegybank már a nyáron jelezte a globális infláció alakulásával kapcsolatban,hogy az átmeneti vagy tartós jellegről szóló vitában jelentőskockázatokat lát az utóbbi mellett. Az MNB különlegesnek számított abból aszempontból is, hogy a likviditásnövelő, állampapírvásárlási programjánakbefejezése előtt kamatemelésre szánta el magát. Az elmúlt hónapok soránnémileg változott a helyzet, ez a relatív szigorúbb kép megkopott egy kicsit,ugyanis a világon a többi jegybank is nagyobb fokozatba kapcsolt.

A fejlett országok jegybankjai közül ugyan egyelőre csak Norvégiábantörtént kamatemelés, azonban a piaci várakozásokban jelentős változás történtaz elmúlt hetek során, a piac jelentősen korábbra várja a szigorításokmegkezdését. A vezető jegybankok közül a Bank of England (BoE) adott egyedülexplicit jelzést arra vonatkozóan, hogy már a következő hónapokban, még az idénsor kerülhet az első kamatemelésre. Az USA-ban a FED ugyan továbbra sem beszélkamatemelésről, viszont a piacok 2022 végére már két szigorítással számolnak,Kanadában pedig még korábbra árazzák az első alapkamat emelést. Még az EurópaiKözponti Banktól (ECB) is szigorítást vár a piac 2023 végére, pedig azelmúlt években az általános kép az volt, hogy az ECB „soha” nem emel majd.

A feltörekvő piacokon belül a régiónk helyzete kicsit különleges, hiszMagyarországon és Lengyelországban majdnem tíz év telt el az alapkamat utolsóemelése óta. Csehország és Románia valamennyire lekövette a feltörekvő piacokon2016-2018-ban lezajló szigorítási ciklust, ami a feltörekvő országok jelentősrészében az amerikai jegybank szigorításával párhuzamosan kamatemeléseketjelentett. A hosszú szünet után hazánkban 2020 júniusában került sor az elsőemelésre, egy időben a cseh jegybank újbóli szigorításával. A feltörekvőpiacokon a nyáron még nem volt jellemző a monetáris szigorítás, a jegybankokinkább az infláció emelkedés átmeneti narratívájában hittek. Az MNB-t csak abrazil és orosz jegybank előzte meg időben, mindkét ország esetében erőteljesinfláció emelkedés bontakozott ki, már 2020 második felében.

A magyar jegybank részéről a kezdeti 30 bázispontos emelések meggyőzőnektűntek, a piac úgy gondolta, hogy az emelési ciklus valahol 2,5% körültetőzhet, amiről az MNB is úgy beszélt, mint egy reális forgatókönyv. A helyzetaz ősz során azonban változni kezdett. A világban a nyersanyagárak emelkedéseújabb lendületet kapott, elszabadultak a földgáz árak, 80 dollár hordónkénti árfölé érkezett az olaj. Aggasztó volt látni, hogy a kamatemeléseket korán kezdőOroszország és Brazília esetében, a folyamatosan emelkedő inflációs számokmellett egyre feljebb tolódtak a kamatemelési ciklus végpontjával kapcsolatosvárakozások. A jegybankok is egyre határozottabb lépésekre szánták el magukat,nem ritka a 100 bázispontos kamatemelés sem.

A régiós jegybankok közül a hagyományosan szigorúnak számító csehjegybank is nagyobb fokozatba kapcsolt, és októberben már 75 bázisponttalszigorított, ami a történetének legnagyobb egyszeri emelésének számít. A helyzetváltozása miatt a lengyel jegybank is stratégiát váltott, feladta az átmenetiinfláció emelkedésről szóló narratíváját, és alapkamatot emelt októberben. Afeltörekvő piacokon a török jegybank az egyetlen, mely az utóbbi időben kamatotcsökkentett. Tudható azonban, hogy ott a döntést nem a jegybankárok, hanem azország elnöke hozza, és az eredmény is elég látványos, a török líra árfolyamakét év alatt lefeleződött a dollárral szemben. Az alábbi ábrán látható, hogy azidei évben eddig a brazil és az orosz jegybank szigorított a legtöbbet.

Az MNB eddigi 120 bázispontos emelése átlagot meghaladó, a szeptembertőlalkalmazott 15 bázispontos lépésköz viszont rendkívül óvatosnak mondható. Apiac az MNB esetében jelenleg arra számít, hogy a jegybank az alapkamatot3,5-4%-ig emeli majd. A nyári hónapokat jellemző várakozásokhoz képest ezlényegesen magasabb tetőzés, amit elsősorban a nemzetközi nyersanyagáremelkedés újabb hulláma, és a hazai költségvetési politika fellazulásamagyarázhat. 15 bázispontos lépésközökkel számolva ez mindenképpen maratonnaktűnik az MNB számára. A régióban a cseh, román és lengyel jegybank esetében isazt várják a befektetők, hogy az elkövetkező 12 hónap során 1,5-2százalékpontos alapkamatemelést hajtanak majd végre. Az ütemezés és a sebességkérdéses, az MNB szerint az óvatos kis lépésközöket a Covid válságbóladódó nagyfokú kiszámíthatatlanság indokolja. Rengeteg dolog korábban nemvárt, szinte elképzelhetetlen módon változik a gazdaságban, ilyenbizonytalanság mellett pedig hiba lenne rohanni a Monetáris Tanács szerint. Agyorsan változó környezet természetesen azt is magában hordozhatja, hogy amagyar jegybank stratégiát vált, és a maratoni távon azért néha belesprintelmajd az elkövetkező időszakban.

*A cikkeredetileg az Értéktrend blogoldalon jelent meg.

2021.11.10.