Kibőllesznek a jó befektetők? És mi köze ehhez Roger Federernek?

Így voltam pár nappal ezelőttig én is azzal atőkepiaci alapvetéssel, mely szerint ahhoz, hogy valaki sikeres befektetőlegyen, elegendő, ha az esetek kicsivel több mint 50%-ában dönt jól. A dolgotmindig is magától értetődőnek tartottam – elég időt töltöttem már el a piacokonahhoz, hogy tudjam, a rossz döntések minden befektető életének elkerülhetetlenvelejárói. Sok sikeres befektetőnél és hedge fund menedzsernél olvastam valamihasonló gondolatot, és mivel mindig is lenyűgözött a piacok valószínűségijellege, a dolog matematikájával is tisztában voltam.

Mégis, amikor pár nappal ezelőtt Jason Karpbefektető tweet-jét olvastam, valami sokkal mélyebben állt bennem össze, mintbármikor korábban. Fura módon ehhez egy egyszerű tenisz statisztika kellett.Karp a jelenkor három legnagyobb férfi teniszezői pályafutásának egy fontosadatát idézi: Nadal, Federer és Djokovic pályafutásának győztes labdamenetstatisztikáját, azaz azt, hogy a pályafutásuk alatt lejátszott összeslabdamenet hány százalékát nyerték meg. (Végső tippelési lehetőség azoknak,akik az elején nem tették meg!)

Mindhármukesetében 54-55% körüli számokat látunk.

Hogy lehetnek ezek a számok ilyen alacsonyak?! –be kell vallanom, ez volt az első gondolatom, amikor olvastam a tweet-et.Magamtól biztosan magasabb százalékokat tippeltem volna a mezőnyből ennyirekiemelkedő három klasszis esetében (Federer 100 poénból jellemzően 46-otelveszít? Micsoda?!)

Aztán leesett a befektetői analógia, és mindenértelmet nyert.

Ebből a szempontból a tenisz és a befektetésieredmény közötti kapcsolat ugyanis nagyon erős: sok egymást követő esemény (sokbefektetés, sok lejátszott labdamenet) esetén a kis kezdeti különbségekegymásra rakódása, felhalmozódása a végeredményben nagyon komoly eltérésekettud eredményezni.

Akit jobban érdekel a dolog számszerű háttere,és nem csak egy blogbejegyzés szintjén elnagyolt bemutatás, annak ajánlom ezt a cikket, vagy például MichaelMauboussin könyvét. Ez utóbbi Ian Stewart matematikusra hivatkozva idézi, hogy egy olyanjátékos esetében, aki a pontok 53%-át nyeri meg, egy három nyert szettre menőmeccs esetében a győzelmi valószínűség közel 85%-os (jó szimulációs oldal itt).

A fenti táblázatnak még egy nagyon fontosüzenete van: a dolog matematikája szempontjából kiemelt fontosságú, hogy milyenhosszú játékról beszélünk. Minél rövidebb ugyanis két játékos találkozója,annál kevésbé tud kijönni az apró különbségek hosszú távú felhalmozódásánakhatása. Maradva a labdamenetek 53%-át megnyerő játékos példájánál: a közel85%-os meccs-győzelmi esélyekkel szemben egy szett megnyerésének valószínűségemár csak 70%, egy game szintjén pedig csak 57% körüli. A pontok adottszázalékát megnyerő teniszező esetében egy három nyert szettes meccsmegnyerésének valószínűsége pedig szintén ebből adódóan magasabb (84% vs. 79%),mint egy két nyert szettesé (nem véletlenül játszák a sima tornák két nyertszettig tartó meccseivel szemben a Grand Slam találkozókat három nyertszettig).

Minél hosszabb a meccs, minél több a lejátszottpoén (üvölt az analógia: minél hosszabb egy befektetői pályafutás, minél több amegvalósított befektetés) annál inkább érvényesül a tudás, annál inkábbérvényesek a matematikai törvényszerűségek. Ahogy Mauboussin fogalmaz azemlített könyvében: a tény, hogy egy teniszmeccsen rengeteg pontot játszanakle, biztosítja, hogy a képességbeli apró különbségek hatása végül isérvényesüljön, minimálisra szorítva a szerencse hatását a tudással szemben. Nemvéletlenül mondják a befektetőkre is, hogy teljesítményüket ne pár év hozamai(ne game-ek és szettek), hanem minél hosszabb időtáv alapján ítéljük meg.

A legjobb befektetők, a legjobb teniszezőkesetén a végeredményben látott hatalmas eltérések tehát sokszor valóban párszázalékon múlnak. Pár százalékpontnyi kiinduló eltérés, hatalmas különbség avégső kimenetben.

Ahhoz, hogy valaki zseniális teniszező legyen,elég megnyernie a pontok 54%-át.

Ez az analógiai kellett ahhoz, hogy mavilágosabban értsem, mint valaha: ahhoz, hogy valaki (hosszú távon!) sikeresbefektető legyen, elég lehet nagyságrendileg hasonló arányban jó befektetésidöntéseket hoznia

*A cikkeredetileg az Értéktrend blogoldalon jelent meg.

2021.09.29.