V.U.C.A. – a küldetés alapú vezetés

Dr. Porkoláb Imre ezredes karrierje nagy részét a Magyar Honvédség különleges műveleti képességének megalkotásával és fejlesztésével töltötte. Az USA-ban a NATO Stratégiai Transzformációs Parancsnokságon teljesített szolgálatot és a Pentagonban dolgozott, hazatérése után a Magyar Honvédségnél tevékenykedett, jelenleg a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Innovációért felelős Miniszteri Biztosa. Meglátása szerint a jelenlegi kiszámíthatatlanságban felmerülő problémák megoldásához a katonai életben és a menedzsment világában egyaránt egy újfajta gondolkodásmódra van szükség a vezetők részéről.

A minket körülvevő környezetet, amelyet végső soron kontrollálni szeretnénk, a VUCA betűszóval írhatjuk le. A kifejezés az angol Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous szavakból áll össze, amelyek magyar megfelelője a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság, komplexitás és többértelműség. Eredetileg a katonai szakzsargonból származik, amely a bizonytalan és dinamikusan változó harcászati helyzeteket írta le, ahol sok esetben információhiány van, és a helyzet kaotikus, a kimenetel pedig gyakran nem előre jelezhető, mert annyira sok tényezőtől függ. Az üzleti világba a globális pénzügyi válság után került be a kifejezés, a gazdasági környezet leírására. A VUCA a következő környezeti tényezőket azonosítja:

• Kiszámíthatatlanság (V): a problémák váratlanul érnek minket.
• Bizonytalanság (U): a kiváltó ok ismeretlen, a hatások nehezen prognosztizálhatók.
• Komplexitás (C): túlságosan sok összetevő, információ dömping áraszt el minket.
• Többértelműség (A): elégtelen információ, tisztázatlan kapcsolatrendszer jellemző.

A haderő valósághű gyakorlati képzéseken (hadijátékokon, gyakorlatokon) teszteli a tisztjeit, hogy képesek-e megfelelni ezeknek a kihívásoknak. A katonaság által kialakított stratégia a fenyegető külső tényezőkre egy innovatív kultúra megteremtésével reagált, ez a vezetési modell pedig a vállalkozásirányításban is felhasználható. A VUCA egyes kihívásaira ezek a szempontok jelenthetnek megoldást:

• Előrelátás növelése: megbízhatóságot kell teremteni a káoszban a probabilisztikus gondolkodásmód fejlesztésével.
• Befolyás növelése: növelni kell az elkötelezettséget a csapaton belül, illetve a stratégiai szövetségekkel.
• Egyszerűségre törekvés: világos, tiszta célok megfogalmazása, szándék kommunikálása és a szervezeti struktúra átalakítása.
• Sebesség növelése: kísérletezés annak érdekében, hogy felgyorsítsuk a döntéshozatali és a végrehajtási folyamatokat.

Milyen egy jó vezető?

A VUCA modellben a problémák megoldására egyfajta küldetésként kell tekintenünk, amelyeket a vezetésnek kell megoldania. A modell azt is meghatározza, milyen képességekkel kell rendelkeznie a jó vezetőnek, a szakirodalmak az eredeti betűszó mintájára már létre is hoztak egy újabb kifejezést ezen tulajdonságok gyűjtőneveként, ez az AVICA.

• Agilis (Agile): a rohamosan változó környezetben nélkülözhetetlen az agilis gondolkodás és cselekvés képessége.
• Értékvezérelt (Value-Oriented): egy vezetőnek rendelkeznie kell olyan alapelvekkel és értékekkel, amelyeket minden körülmények között, következetesen követ.
• Inspiráló (Inspiring): egy vezetőnek inspiráltnak kell lennie ahhoz, hogy másokat is lelkesíteni tudjon, a vezető maga is lelkesedjen a vállalkozás céljai iránt.
• Együttműködő (Collaborative): a vezetőnek muszáj konzultálnia döntéshozatal során más szakemberekkel és törekednie arra, hogy a tárgyalás minden érintett bevonásával történjen.
• Elismerő (Appreciative): az elköteleződés legfontosabb tényezője a vezetőktől kapott dicséret, ezért a munkatársak megtartásához egy irányító rendelkezzen az elismerés képességével.

Érdemes tehát tanulnunk a katonai vezetőktől, hiszen a mai üzleti környezetben hasonlóan kiszámíthatatlan helyzetekkel találhatjuk szembe magunkat. A VUCA által felvetett négy kihívásra pedig könnyen megtalálhatjuk a megoldásokat, ha a kiszámíthatatlanság helyett az előreláthatóságot helyezzük előtérbe, a bizonytalanságot befolyásra fordítjuk át, a komplexitás során egyszerűségre törekszünk, a többértelműség esetében pedig a sebességre helyezzük a hangsúlyt, hogy felgyorsíthassuk a döntéshozási folyamatokat.