Félelmeink a pénzügyi döntésekben: Stratégiák és Megoldások

Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettesének köszöntőbeszédét követően, az előadók előrevetítették az idei év statisztikái alapján a 2024-es évre körvonalazódó gazdasági környezetet, különös tekintettel arra, hogy milyen megtakarítási és treasury lehetőségekkel számolhatnak a vállalatvezetők. Az MBH Bank vezérigazgató-helyettese beszédében ismertette a webinár várható kérdésköreit: „Mi mozgatja a devizakitettség kezelését? Hogyan fektessünk be a változó gazdasági környezetben? Milyen pszichológiai tényezők befolyásolhatják öntudatlanul is döntéseinket?”

Globális trendek hatása Magyarország gazdasági környezetére

Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrum igazgatója előadásában a magyar gazdaságot az európai és globális gazdaság kontextusában vizsgálta. Az elemző három olyan determináló tényezőt jósolt a következő évekre, amelyek jelentősen befolyásolják a gazdaságok alakulását. Az első jelentős tényező a deglobalizáció, amelynek hatására a szoros kereskedelmi kapcsolatok felbomlásával, átalakulásával számolhatunk. A folyamat elindulásában Kína jelentős szerepet játszik, hiszen a nagyhatalom a jövőben is tudatosan törekedni fog gazdasági befolyásának növelésére, amellett, hogy már jelenleg is a globális GDP-t nagyban meghatározó tényezőként tartjuk számon. Törekvéseinek lokális szinten is érezhető hatásai lesznek: bizonyos termékek és szolgáltatások árai megemelkednek, illetve néhány vonatkozásban az európai térségre szűkül majd a vállalkozások számára szükséges eszközök és alkatrészek piaca.

A második tényezőként említett dekarbonizáció a környezetbarát termékek költségeire fejti ki hatását, a fenntarthatóbb eszközök ugyanis magasabb költséggel járnak, ezáltal rövid távon az inflációs pályák növekedéséhez járulnak hozzá. A harmadik tényezőt, a globális munkaerőpiac átalakulását, szintén a már említett deglobalizáció folyamataként tarthatjuk számon. A globális népesség növekedésének lassulása Magyarországon is megfigyelhető lesz, hiszen 2070-re a legjobb esetben is 8 millió fő alatti lélekszámunk lesz idehaza. A folyamat hatására a hosszú távú üzleti tervben érdemes előre felkészülniük a vállalatoknak a munkaerőpiaci kínálat visszaesésére.

Az óvatosságra intő tényezők mellett, Kuti Ákos szerint a 2024-es évben egy magasabb inflációs környezet bontakozhat ki, amely egyúttal globális szinten csökkenő kamatkörnyezettel jár. Az előrejelzett globális folyamatok pedig idehaza is elhozhatják a gazdaság feléledését.

Pleschinger Gyula, az MBH Bank Private Banking igazgatója előadásában szintén a piaci árfolyammozgások válság előtti jellemzőinek visszatérését jósolta, aminek lényege, hogy az egyes eszközosztályok a saját szabályaik szerint fognak mozogni. A szakértő a hazai makrogazdasági folyamatokat vizsgálva a forint stabilizálódását is valószínűsítette, kihangsúlyozva, hogy a hazai devizára belátható időn belül nem leselkedik jelentős gyengülést eredményező veszély. Bár sok befektetési tanácsadó óvatosságra int, és inkább a kötvények felé terel a részvénybefektetésekkel szemben, az eszközallokáció tekintetében a forintban tartott befektetések is biztonságosak maradnak a nemzetközi piacokon.

Az amerikai hozamgörbe alakulása tovább árnyalja, hogyan alakulhat a jövő év a befektetések tekintetében. Az amerikai állampapír hozamgörbe indikátor jelenleg inverzbe fordult, amely egy recessziós időszakot vetít előre. A kibontakozó helyzetben az amerikai kötvénypiacok erősödésével, ezzel fordítottan arányosan a részvénypiacok gyengülésével számolhatunk. Mindez a befektetések tekintetében is óvatosságra ösztönözheti a piaci szereplőket.

Fedezeti stratégiák és a döntések mögött meghúzódó pszichológiai tényezők

A webinár kiemelten foglalkozott a kockázatkezelés és a felelős döntéshozatal kérdéseivel, hiszen a változó gazdasági környezetben a vállalatoknak érdemes olyan üzleti stratégiát kialakítaniuk, amely minden előre látható és váratlan körülménynek képes megfelelni.

Dénes Szilárd, az MBH Bank Treasury Sales vezetőjének előadásából kiderült, hogy a legtöbb vállalat a professzionális fedezeti stratégiától a pusztán spekuláción alapuló döntéshozatalig terjedő skálán a két végpont között foglal állást. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a döntéshozók kialakítják saját módszerüket a határidős fedezetre, azonban ez nem jelent teljes fedezettséget, valamint sokan veszik figyelembe az árfolyamvárakozásaikat a fedezeti ügyletek megkötése során.

Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják a vállalatokat fedezeti stratégiájuk kialakításában? A webinár előadásai rámutattak, hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos, valamint általában véve az üzleti tervezés során felmerülő döntések mögött gyakran pszichológiai tényezők húzódnak meg. Hiába tűnik banálisnak az ezekkel való foglalkozás, a statisztikák azt mutatják, hogy az emberi természetből fakadó tulajdonságok nagymértékben éreztetik hatásukat a döntéshozatalban.

A pszichológiai tényezők mellett továbbá fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a rendelkezésükre álló lehetőségekkel, hiszen csak az tud előnyös kockázatkezelési döntést hozni, aki tudja, milyen opciók közül válaszhat. Ez annak a treasury kutatásnak az eredményeiből is jól látszik, amelyet Dénes Szilárd előadásában ismertetett. Az idén nyáron elvégzett kutatásban 468 vállalatot kérdeztek meg egy országosan reprezentatív minta alapján a deviza kockázatkezelési stratégiájukról. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes ügyfélkör több, mint egyötödére (22%) igaz, hogy rendelkezik árfolyamkockázattal, de nem kezeli azt. Az elemzés során fény derült az árfolyamkitettség legjellemzőbb okára is, amely a vállalatok kereskedelmi tevékenységéből származik. A gazdasági szereplők számára nehézséget jelent, hogy a devizabevételek és devizakiadások időben jelentősen eltérnek egymástól. A szakértő szerint ez a probléma azonban treasury szolgáltatásokkal áthidalható lenne, a nehézséget csupán az okozza, hogy kevesen ismerik a lehetőségek teljes tárházát. Mindebből az előadó arra a konklúzióra jutott, hogy még számos edukációs teendőnk van, például szemináriumok, konferenciák keretében ismertethetjük meg az ügyfeleket ezekkel a termékekkel.

Németh Gergely, gazdaságpszichológus arra hívta a fel a figyelmet, hogy választási helyzetben a körülmények és a saját állapotunk befolyásolhatják, hogy melyik utat választjuk. A döntések során számos „döntési-észlelési torzítás” (angolra fordítva: cognitive biases) téríthet el a helyes következtetéstől, szám szerint 170 torzításnak vagyunk kitéve mindannyian a hétköznapok során. Ezek közé tartozik Tversky és Kahneman kilátáselmélete, miszerint a veszteségtől jobban tartunk, mint a nyereségtől¹, illetve a Dunning-Kruger hatás², amely azt bizonyítja, hogy a kevesebb tudással rendelkezők a szakértőkhöz képest magabiztosabbak a saját tudásukban. A stratégiai döntéshozóknak mindenképp érdemes tisztában lenniük a természetünkből adódó csapdákkal, és azokat kikerülve érdemes megfontolt döntéseket hozniuk.

Az idei utolsó MBH Business Live webinár rávilágított arra, hogy vezetőként számtalan gazdaságot befolyásoló tényezővel találhatjuk szembe magunkat. A deglobalizáció, dekarbonizáció és a globális demográfiai változások, valamint az amerikai kötvénypiac alakulása a hazai vállalatok következő évére is hatással lehetnek. Az előadásokból kiderült, hogy a befektetéseket tekintve érdemes számba venni minden lehetőséget, az üzleti tervezés során pedig nem árt szétnézni a különböző treasury szolgáltatások között, hiszen így felkészülhetünk a váratlan helyzetekre. Nem utolsó sorban önmagunk megismerése is hozzásegíthet minket az átgondolt és célravezető döntéshozatalhoz.