Építőipar: hamarosan visszatérnek a daruk az országba

Ezzel folytatódott a tavalyi év második felében kezdődött lassulási folyamat, melynek legfőbb oka a finanszírozási lehetőségek szűkülése. 2022-ben a kormány mintegy 2100 Mrd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra takarékossági okokból. Ezek mellett a kiszámíthatatlan energiakörnyezet, az egekben járó infláció, a bérfeszültségek, a külföldi versenytársak és a növekvő alapanyagárak is nagymértékben befolyásolják a hazai építőipari cégek mindennapjait. A visszapillantó tükörbe nézve borús a kép.

A jövőt tekintve azonban számos tényező van, ami mérsékelt optimizmusra ad okot: az infláció enyhülésével, a kamatszintek mérséklődésével, a hitelezés lassú felfutásával és az uniós források beérkezésével javulhat a helyzet itthon az év második felétől. A Baross Gábor Hitelprogram indulása, illetve annak megemelt kerete segítheti az ágazat fellendülését, de az uniós támogatások beérkezése jelentheti hosszabb távon az áttörést.

Az ágazat folyamatait tekintve az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 4 százalékkal, az egyéb építményeké 2,1 százalékkal csökkent. A megkötött új szerződések volumene 28%-kal, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 23,2%-kal, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,2%-kal esett vissza a 2022. januári, magas bázishoz képest. A magyar adat nagyjából követi az európai és a régiós trendeket. A decemberi erős lassulás után januárban éves és havi szinten is csak minimálisan nőtt az építőipari termelés az euróövezetben.

Mindezen tényezőket együttvéve idén 5% körüli visszaesés jöhet az iparágban becslésünk szerint, a jövő évi szint pedig még bizonytalan a rendelésállományok fényében. Az elmúlt hónapok tendenciái alapján a fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023. évben; míg a lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak. 2023-2024 években Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések szabnak korlátot, hanem a forráshiány.

Az infláció és a kamatszintek csökkenése érdemben javítja a kilátásokat, így az év második felétől kezdve a megrendelésállomány fokozatos bővülésével számolunk, amely várhatóan a 2024-es aktivitást is növeli majd. Ha nem is egyik napról a másikra, de a beruházások fokozatos felfutásával és azt ezt jelképező daruk számának növekedésével is számolunk.