Terítéken azagrárágazat legfontosabb kérdései

Nemcsak a fejlesztéseket támogatják

A bank 2015-től kezdődően mindenévben, mintegy 400 iparági szereplő bevonásával készíti el országos reprezentatívfelmérését, az Agrárgazdasági Indexet, melyből képet kapnakarról, mik azok a kérdések, melyek leginkább foglalkoztatják az ebbenközreműködőket, s arról is mely kihívások aggasztják őket leginkább. Mata Erikaelmondta, a felmérés alapján a gazdálkodók és a cégvezetők a járványhelyzetellenére is véghez kívánják vinni a korábban eltervezett fejlesztéseiket ésberuházásaikat, hiszen jól tudják, ezek a versenyképességük zálogát jelentik.

„Finanszírozóként meghatározópartnerként tekintünk az agráriumra, szereplőit komplex megoldásokkal ésforrások biztosításával is támogatni tudjuk, hozzájárulva ezzel az ágazatfejlődéséhez, mely így az európai piacokon is egyre jobb pozíciót foglalhat el.

AKKV-hitelállományunk negyede az iparághoz fűződik, s elmondható az is, hogy a2019-es élelmiszeripari hitelfolyósítások közel 60 százaléka bankunkügyfeleinél hasznosult. Az idén elindult NHP Hajrá programban folyósítotthiteleink több mint felét az ágazat szereplői vették igénybe”

– sorolta a szakember, aki azt ishangsúlyozta, nemcsak a források biztosításával, hanem a tájékozódásban issegítik ügyfeleiket. Agrárszakértőik egész évben járják az országot és segítika beruházások tervezését, továbbászámos konferencián vesznek részt, illetve szerveznek is effélealkalmakat.

Utóbbiak közé sorolható a BudapestBank Business Live elnevezésű online konferenciasorozat is, aminek másodikállomásán a hazai agrárpiac meghatározó szereplőit szólaltatták meg aktuális,sokakat foglalkoztató témákban a bank agrárszakértői, Bognár Róbertés Tömör László.A szervezők a programot színesítendő, a nézőket is bevonták: a szakértőketkérdezni lehetett a témákhoz kapcsolódóan, továbbá egyes kérdésekbenszavazással is véleményt nyilváníthattak a nézők.

Az a fránya időjárás

A panelbeszélgetés során elsőként PetőháziTamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szólaltfel, összefoglalót adva a szántóföldi növénytermesztés ez évi főbbkihívásairól. Mint mondta, a tavasz nemcsak a koronavírus-járvány magyarországimegjelenése, a nemzetközi piacok lezárása s a kiszámíthatatlan ármozgás, hanema rég nem látott aszályos időszak miatt is kihívások elé állította a szektort. Márciusközepétől számítva tíz hétig nem esett az eső, ez pedig gyenge termésátlagokateredményezett.

Ugyanakkor a konferencia előtti3-4 napban országosan mintegy 70-80 milliméternyi csapadék érkezett, amiből –ahogy fogalmazott –, ha csak 60 milliméternyi esett volna a teljesítőképességetdöntően befolyásoló áprilisi és májusi időszakban, akkor több millió tonnávaltöbb áru termett volna. Mindezek fényében kulcsfontosságúnak nevezte azöntözésfejlesztésre irányuló beruházásokat, melyeknek a kormány a következő 10évben összesen 170 milliárd forinttal kíván lendületet adni.

„A rendszerváltozást követően azöntözött területek mérete 60-80 ezer hektárra csökkent. A cél, hogy első körbenezt 2-300 ezer hektárra, később pedig akár 7-800 ezer hektárra tudjuk növelni,igazodva a klímaváltozás okozta igényekhez. E beruházásokban komolyfinanszírozási igény van, s itt jön képbe a bankok szerepe” – hangsúlyozta.

Ledó Ferenc,a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a többi köztarról beszélt, hogy járvány kitörésének kezdetekor az inputanyagok, ígybizonyos műtrágyák és növényvédőszerek beszerzése nehézkes volt, és nagyobbkészleteket kell felhalmoznia előzőleg annak, aki ezekből elégséges mennyiségetszeretett volna magáénak tudni. Szerinte a zöldség-gyümölcs ágazat alapvetően jól tudott reagálni ajárványra, a tavaszi „pánikvásárlás” azonban okozott némifennakadást a tárolt áruk – gyökérzöldségek, hagymafélék, burgonya –ellátásában.

Az igazán komoly kihívást sokkalinkább az időjárás okozta: olyan fagyokkal, mint ez év tavaszán voltak,legutóbb 2007-ben szembesültek a termelők. „A legtöbb gyümölcsfajból az elmúltévek átlagának mindössze fele vagy csak negyede termett a virágzástólszámított, május 20-ig tartó időszak 22 fagyos éjszakájának eredményeként” –részletezte. Hangsúlyozva azt is, hogy a termelés biztonságának megteremtése akövetkező időszak fő feladata kell, hogy legyen mind a zöldség-, mind pedig agyümölcstermelő ágazatban.

„Olyan korszerű technológiák vannak, melyekkel mínusz5 fokig meg lehet védeni a virágrügyeket, ugyanakkor az öntözés fejlesztéséreis áldozni kell, hiszen az éghajlatváltozás eredményeként 5 évből 3-banbiztosan számíthatunk aszályra” – magyarázta Ledó Ferenc.Hozzátette: a megfelelő – persze nem olcsó – beruházások révén nemcsak atermésbiztonság, hanem a minőség és a hozam terén is előbbre léphetnek agazdálkodók.

A szót Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke vette át, akiegyebek mellett hangsúlyozta:

Ha e cégeket a fejlettségi szint szempontjából nézzük,akkor elmondható, hogy az állattenyésztési ágazat szereplői jelenleg előrébbtartanak, mint az élelmiszeripari szektorban tevékenykedők. Éder Tamáselmondta, utóbbiak közül a mikro- és kisvállalkozások kedvező helyzetben voltakaz elmúlt években, már ami a fejlesztési lehetőségeket illeti. Ahhoz azonban,hogy az élelmiszeripar egésze versenyképes legyen, változtatni kell atámogatási kedvezményezett struktúrán, azaztöbb teret kell adni afejlesztésre az ágazat termelésének 80 százalékát lefedő közepes ésnagyvállalkozásoknak.

Egy új korszak küszöbén

PetőháziTamás tapasztalatai azt mutatják, a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozómagyar agrárvállalkozók többsége napjainkban már technológiai fejlesztéseket ismegvalósít, nem pusztán lecseréli régi erőgépeit. Mint mondta, az új gépeketolyan magas technológiai színvonal jellemzi, hogy kezelésükhöz magasan képzettszakemberek szükségesek. E tény – kiegészülve a megfelelő bérszínvonallal –hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több fiatal válassza magának a gépkezelőihivatást.

Elmondása szerint a hazaiszántóföldi növénytermesztők 10-15 százaléka képes a világszínvonalnakmegfelelő termésátlagokat felmutatni, ugyanakkor olyan gazdaságis jócskán akad, ahol komoly kihívásokkal lesznek kénytelenek szembenézni aközeljövőben. Ezek egyik sarkalatos pontja a generációváltás.

„Aholnincs utód, ott el kell adni a vállalkozást, s a többség ezt általában későnteszi meg – akkor, amikor a gazdaság technológiailag már elavultnak számít."

Akad olyan példa is, hogy atulajdonos idő előtt elhuny, az örökösök pedig egyfajta tűzoltásképpenigyekeznek gyorsan értékesíteni a vállalkozást. Úgy gondolom, a következő 5-10éven belül nagy változások lesznek, de hogy a gazdaságok átadása vagy inkább akoncentráció lesz jellemzőbb, azt nem lehet megmondani” – vízionált aszakember. Ugyanakkor azt is elmondta, egyre több példát lát arra, hogy nem agyermekek, hanem az unokák veszik át a stafétabotot a gazdálkodó nagyszülőtől.

Ledó Ferenc úgy fogalmazott, akinem képes felvenni a versenyt, tönkremegy. Szerinte azok a családigazdaságok tudnak érvényesülni, melyek éves szinten el tudják érni a 40-50millió forintos árbevételt, ugyanis „ez az a szint, ami felettmár nem tudnak kiszállni, s mondhatni rá vannak kényszerítve a fejlődésre”.Elmondása szerint a kertészet területén számos pozitív példa akad a sikeresgenerációváltásra, ugyanakkor az is bizonyos, hogy az utód nélkül maradt gazdáktöbbsége késve, áron alul tudja eladni vállalkozását. „Az az ember, aki egészéletét a gazdaságának szentelte, amit ő maga épített fel, érthető módon nehezenválik meg tőle, pláne akkor, ha nem tudja családon belül továbbadni” – mondta.

A szakember arra számít, amunkaerőhiány a zöldség-gyümölcs ágazatban a kézimunkaerő-igényes kultúrákesetében okozza majd a legtöbb fejtörést, éppen ezért úgy fogalmazott, amitlehet, azt gépesíteni kell. Az új gépek vásárlása márpedig az üzemméret, így atermelés növelése mellett lesz kifizetődő. Mint mondta, napjainkra a fejlettségolyan szinten van, melyre korábban nem is gondolt volna:

megjelentekpéldául azok a szüretelő robotok, melyek a nap 24 órájában, ünnepnapokon éshétvégén is hadrendbe állíthatók.

Nem tagadta azt sem, hogy amunkakörülmények javításával, megfelelő bérezéssel a részben automatizált,high-tech üvegházak kétségtelenül vonzók lehetnek a szakképzett munkaerőszámára is. Nem meglepő módon Éder Tamás is a digitalizációban, illetve akevesebb, de szakképzettebb munkaerő alkalmazásában látja a jövőt. „Kevés azolyan ember, aki szívesen végzi a jellemzően monoton, kemény fizikai munkát a hidegélelmiszeripari üzemekben, ezért a megoldást az automatizálás jelentheti.

A gépek kezelése magasanképzett szakembereket kíván, illetve a jelenleginél szorosabb együttműködést aziskolák és a piac között.Bízom benne, hogy a duális képzés ésaz átalakuló agrár-felsőoktatás, illetve középfokú képzés erre lehetőséget admajd, hiszen ez a nemzetközi versenyképességünk záloga is.

Az évhátralevő részére nézve

*A cikk eredetileg a Magyar Mezőgazdaságfelületén jelent meg.

2020.10.19
https://magyarmezogazdasag.hu/2020/10/19/teriteken-az-agraragazat-legfontosabb-kerdesei