A fenntartható infrastruktúra olyan rendszereket takar, amelyeket úgy terveznek, építenek, üzemeltetnek és bontanak el, hogy az infrastruktúra teljes életciklusa során biztosított legyen a gazdasági-pénzügyi, társadalmi, környezeti és intézményi fenntarthatóság. Ezzel a társadalom alapvető igényei környezetbarátabb módon láthatók el – ideértve az utakat, hidakat, áramellátást stb. A városok infrastruktúrájának megújítása jóval lakhatóbbá tenné a településeket, amely hosszú távon gazdasági növekedéshez vezetne. A továbbiakban néhány olyan szempontot sorolunk fel, amelyek mentén elindulhat a fenntartható infrastruktúra kiépítése. A fenntartható infrastruktúra olyan rendszereket takar, amelyeket úgy terveznek, építenek, üzemeltetnek és bontanak el, hogy az infrastruktúra teljes életciklusa során biztosított legyen a gazdasági-pénzügyi, társadalmi, környezeti és intézményi fenntarthatóság. Ezzel a társadalom alapvető igényei környezetbarátabb módon láthatók el – ideértve az utakat, hidakat, áramellátást stb. A városok infrastruktúrájának megújítása jóval lakhatóbbá tenné a településeket, amely hosszú távon gazdasági növekedéshez vezetne. A továbbiakban néhány olyan szempontot sorolunk fel, amelyek mentén elindulhat a fenntartható infrastruktúra kiépítése.

Környezeti- és szénlábnyom csökkentése

A The New Climate Economy adatai alapján, fenntarthatóbb várostervezéssel a következő 15 évben évi 3,7 gigatonna szén-dioxid szabadulna fel a Földön. Egy szintén ebben a témában végzett másik kutatás szerint, amely London körzeteinek széndioxid-kibocsátását vizsgálta, az egyes övezetek karbonlábnyoma jelentősen különbözhet egymástól ugyanazon a városon belül, a környék jellemzőitől függően. Például a sűrűbben lakott területek CO2 kibocsátása alacsonyabb a tömegközlekedés megszervezésének szükségessége miatt, míg a külterületek CO2 kibocsátása a napi többszöri belvárosba történő utazás következményeképp magasabb. A brit kormány által javasolt új tervezési struktúra egy rugalmas zónarendszer bevezetését, illetve megújítási területek kijelölését foglalja magában. Az egyes városrészek ilyen típusú vizsgálata és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő várostervezés elősegítheti a karbonlábnyom hatékony csökkentését a városokon belül.

Új megoldások az energiaforrások megújítására

A központosított, fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek elöregedő energiahálózatai már korszerűtlennek számítanak, és igencsak környezetkárosító hatásúak, ezért a jövőben a digitalizáció segítségével újabb, intelligens hálózatok kiépítésére lenne szükség, amelyeket már az amerikai és európai szakszervezetek is meghatároztak.

• Smart Grid (intelligens hálózat): digitalizáción alapuló hálózat, mely innovatív termékeket és szolgáltatásokat, valamint intelligens felügyeleti és kommunikációs technológiákat alkalmaz a különböző típusú generátorok összehangolt működése, a fogyasztók informálása és a szabályozásba történő belépése, a villamosenergia-ellátó rendszer környezeti hatásainak mérséklése, a rendszer megbízhatóságának folyamatos optimalizálása és utánkövetése, javítása érdekében.
• The Internet of Energy, IoE (az energia internete): egy digitális, felhő-alapú rendszer, amely lehetővé teszi a közművek számára, hogy figyelemmel kísérjék és optimalizálják a napenergia-rendszereket, az akkumulátor-alapú energiatároló rendszereket, az intelligens termosztátokat és több ezer másfajta, az internethez kapcsolódó eszközt, amelyek villamos energiát termelnek, tárolnak és használnak, mindezt az ügyfelek energiaköltségeinek csökkentése és a megújuló energiaforrások használatának növelése érdekében.

Zöld munkahelyek teremtése

Egyre nagyobb szükség van az ún. „zöld munkahelyek” megteremtésére is, amelyek száma előreláthatólag 2030-ra a jelenlegi 2,3 millióról 20 millióra nőhet a megújuló energia szektorban. Ezek a változások, amelyek a Párizsi Megállapodásnak való megfelelést és a zöld munkahelyek létrehozását célozzák, magukban foglalják a megújuló forrásokból származó energia szélesebb körű felhasználását, az elektromos járművek számának növekedését és az épületek energiahatékonyságának elérése érdekében végzett építési munkálatokat.

• Zöld munkahely: fizetett foglalkoztatási lehetőségek, amelyek célja a környezet megőrzése és helyreállítása. Ezek közé olyan foglalkozások tartoznak, mint például környezetvédelmi tudós, megújuló energiaiparban – nap-, szélenergia stb. – dolgozók, biogazdálkodással, zöld épületek kivitelezésével foglalkozó szakemberek. Kifejezetten arra a célra is hoznak létre ilyen munkahelyeket, hogy minimalizálják bizonyos projektek negatív hatásait, így vállalati környezetben is egyre elterjedtebbek az ide tartozó foglalkozások.

Mindezek alapján felelős vállalatként érdemes odafigyelnünk a zöld infrastruktúrára, hiszen már a kezdeteknél sem mindegy, hogy a városon belül hova telepítjük a cégünket. A zöld működés érdekében pedig minden esetben érdemes előre tervezni, figyelve a fenntarthatósági szempontokra, és a vállalaton belüli zöld munkahelyek létrehozásával megelőzni a környezet károsítását.