Befektetés

A nyugdíjcélú megtakarítások esetében a hosszú távon keletkező hozam az egyik legfontosabb sikertényező.⁣ Éppen ezért a Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár Magyarországon az elsők között, 2003-ban vezette be a Választható Portfóliós Rendszerét, annak érdekében, hogy különböző életkorú, ill. különböző kockázati hajlandóságú tagjai számára választási lehetőséget biztosítson. A választható portfóliók eltérő befektetési irányultságúak, és markánsan különböző időhorizonttal és kockázati tartalommal rendelkeznek annak érdekében, hogy minden tag megtalálhassa a számára legmegfelelőbb portfóliót.

Portfólióink

AKTÍV PORTFÓLIÓ vagy BEBIZTOSÍTÓ PORTFÓLIÓ

Aktív portfólió választása akkor lehet előnyös az Ön számára, haéletkora alapján várhatóan 5 éven belül nem éri el a nyugdíjkorhatárt és így vagyona hosszú távon kerül befektetésre, és/vagy igényei között a hozamelvárás az elsődleges és e cél elérésének érdekében vállalja a viszonylag magasabb befektetési kockázatot. Mivel a portfólió a befektetési politika által meghatározott célérték szerint jelentős mértékben tartalmaz részvényeket, emellett számottevő, a részvényekhez többé-kevésbé hasonló mértékben tartalmaz kamatozó eszközöket, állampapírokat is. Kötvénytartalma az átlagosnál magasabb futamidejű, tehát a portfóliónak ezt az elemét is jellemezheti árfolyam-változékonyság. Összességében az Aktív portfólió magasabb kockázati szintű, így nagyobb hozampotenciállal rendelkező portfólió.

Bebiztosító portfólió választása akkor lehet előnyös az Ön számára, ha Ön rövidebb (néhány éves) távon is inkább a kockázatok csökkentését tartja fontosnak, és/vagy ha közel áll a nyugdíjkorhatárhoz és szeretné enyhíteni annak kockázatát, hogy Ön éppen egy átmeneti tőzsdei mélypont közelében venné igénybe a nyugdíjszolgáltatását.

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár választható portfólióinak a megadott napon érvényes, egy elszámolási egységre jutó árfolyamai a következők: Portfólió árfolyamai

Portfólió váltás

A tagok belépésükkor a Pénztár által felkínált portfóliók közül a belépési nyilatkozat portfólióválasztásra szolgáló részének kitöltésével és Pénztárhoz való eljuttatásával választhatnak. Amennyiben valamely tag a belépésekor nem nyilatkozik, akkor őt a Pénztár az Alapportfólióba, vagyis a Bebiztosító portfólióba sorolja be. A pénztártag korábbi megtakarítása, illetve újonnan érkezett befizetései az általa választott (besorolt) portfólióban kerülnek elhelyezésre mindaddig, amíg másik portfóliót nem választ.

A tag a Pénztárnak benyújtott Portfólióváltási nyilatkozattal  a korábban választott (besorolt) portfólió helyett másik portfóliót is választhat. Két portfólióváltás fordulónapjai között egy hónap időtartamnak el kell telnie, ellenkező esetben a portfólióváltás nem teljesíthető.

A portfólió váltás menete

• a Pénztár a portfólióváltás fordulónapjaként az Ön által megjelölt napot (T nap) veszi figyelembe, amennyiben a portfólióváltási kérelem legalább 10 munkanappal a fordulónap előtt a Pénztárhoz benyújtásra került.
• Amennyiben a kérelemben Ön fordulónapot nem jelöl meg, vagy a kérelem Pénztárhoz történő benyújtása késedelmesen történt, akkor fordulónapként a benyújtást követő 10. munkanapot kell figyelembe venni.
• A Pénztár a Portfólióváltó nyilatkozatban megjelölt fordulónapot követő 8 munkanapon belül a portfólióváltást végrehajtja. Az egyedi portfólióváltást a T napra vonatkozóan kell elszámolni, azaz T nappal kerülnek az elszámolóegységek megszüntetésre a korábbi portfólióban, illetve T nappal keletkeztetésre az újonnan választott portfólióban.
• A Pénztár a portfólióváltást olyan módon számolja el, hogy a tag a korábbi portfóliója utáni hozamot egészen a fordulónapig megkapja, ugyanakkor az újonnan választott portfólióban a fordulónapot követő naptól kezdődően jár részére hozam.
• Ezt követően a Pénztár írásban visszaigazolja az Ön részére a portfólióváltást, melyen ellenőrizheti, hogy a rendelkezés az Ön döntésének megfelelően került-e rögzítésre a Pénztár nyilvántartási rendszerében.

A portfólió váltás költsége

A Pénztár a Választható Portfóliós Szabályzatnak  megfelelően a portfólióváltás során felmerülő vagyonarányos költséggel terheli meg az Ön számláját, melynek összege a váltás fordulónapján érvényes egyéni számlakövetelés 1 ezreléke, de nem haladhatja meg a 2.000 Ft-ot. A portfólióváltáshoz kapcsolódó pontos költségről a Pénztár a legközelebbi egyéni számlaegyenleg értesítőben ad tájékoztatást.

Hozamok

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár befektetési eredményei

Nettó hozamráta

Az adott évben a befektetetéseken elért hozam a vagyon százalékában, a vagyonkezeléssel összefüggő költségek levonása után. 2002. 12. 31-ig a pénztár egészére, 2003. 01. 01-től a választható portfóliós rendszer indulását követően a portfólió egészére vonatkozik, az egyes pénztártagok egyéni számlájának hozama ettől eltér, mivel minden tagnak más időpontban eltérő összeg érkezik egyéni számlájára.

Átlagos 10-éves hozamráta

Mivel a nyugdíjpénztári befektetések időtávja jellemzően több évtized, ezért a befektetési teljesítményt is hosszabb távon kell értékelni. Ezt a célt szolgálja a 10-éves hozamráta, amit az elmúlt 10 év nettó hozamaiból mértani átlagolással számítanak a pénztárak. Mivel átlagos mutató, értékét úgy értelmezhetjük, mintha az elmúlt 10 év mindegyikében ez lett volna a pénzár nettó hozama. A hozamráták ebben az időszakban természetesen változtak, de az átlagolás ezt a hullámzást „kisimítja”, és végeredmény szempontjából ugyanazt adja.

Átlagos 15-éves hozamráta

Mivel a nyugdíjpénztári befektetések időtávja jellemzően több évtized, ezért a befektetési teljesítményt is hosszabb távon kell értékelni. Ezt a célt szolgálja a 15-éves hozamráta, amit az elmúlt 15 év nettó hozamaiból mértani átlagolással számítanak a pénztárak. Mivel átlagos mutató, értékét úgy értelmezhetjük, mintha az elmúlt 15 év mindegyikében ez lett volna a pénzár nettó hozama. A hozamráták ebben az időszakban természetesen változtak, de az átlagolás ezt a hullámzást „kisimítja”, és végeredmény szempontjából ugyanazt adja.

A Nyugdíjpénztár múltbéli teljesítménye nem nyújt biztosítékot a jövőbeli hozamok nagyságára. Az átlagos hozamok a 281/2001. évi Kormányrendelet előírásai alapján számolt értékek.

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár vagyona 2023.12.31. fordulónapi záró piaci értékének portfóliók közötti megoszlási aránya a következő: Aktív portfólió 84,29%, Bebiztosító portfólió 15,53%, Járadékos portfólió: 0,18%.

Budapest aktív portfólió

A Budapest Aktív Portfólió - összhangban a portfólió átlagosnál magasabb kockázati szintjével - elsősorban az átlagosnál magasabb kockázatú eszközöket tartalmaz. A portfólió jelentős részét részvények és a részvénypiachoz kapcsolódó befektetési eszközök teszik ki, emellett szintén jelentős mértékben az átlagosnál magasabb kockázatú, hosszú futamidővel rendelkező kamatozó eszközöket, állampapírokat és egyéb hitelpapírokat is tartalmaz a portfólió.

A részvények és egyéb kockázatos befektetési eszközök árfolyama a makrogazdasági, vállalati és egyéb tőkepiaci hírek és várakozások hatására folyamatosan változik, így a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni ezen eszközök rövidtávú árfolyam-alakulását. Az Aktív portfólió kamatozó eszközei is az átlagosnál magasabb kockázatú eszközök, tehát a portfóliónak ezt az elemét is jellemezheti árfolyam-változékonyság. A portfólióban jelentős részt képviselhetnek a külföldi devizában kibocsátott eszközök, melyek árfolyam kockázatát a vagyonkezelő származtatott eszközök felhasználásával csökkentheti.

Összességében az Aktív portfólió azt átlagosnál magasabb kockázati szinttel rendelkezik, azonban a magasabb kockázati szinttel összhangban hosszú időtávon az átlagosnál magasabb hozampotenciállal is bír.

Az Aktív portfólió választása akkor lehet előnyös, ha a pénztártagéletkora alapján várhatóan 5 éven belül nem éri el a nyugdíjkorhatárt és így vagyona hosszú távon kerül befektetésre, és/vagyigényei között a hozamelvárás az elsődleges és ezen cél elérése érdekében vállalja az átlagosnál magasabb befektetési kockázatot.Az aktív portfólió magasabb kockázati szinthez kapcsolódó potenciális előnyei hosszú távon érvényesülhetnek, összhangban a pénztári megtakarítás általában hosszabb távú jellegével.

Benchmark

Az Aktív portfólió benchmarkja az alábbi tőkepiaci indexekből az alábbi súlyokkal kialakított összetett referencia index:

RMAX: Az Államadósságkezelő Központ által publikált magyar állampapír index, mely a 3 hónap – 12 hónap közötti futamidővel rendelkező magyar állampapírokat tartalmazza, piaci súlyuk arányában. Az index ezen állampapírok teljesítményének mérésére alkalmas index. (BBG kód: MAX RMAX Index)
MAX: Az Államadósságkezelő Központ által publikált állampapír index, mely a 12 hónapnál hosszabb futamidejű állampapírokat tartalmazza, piaci súlyuk arányában. Az index ezen állampapírok teljesítményének mérésére alkalmas index. (BBG kód: MAX IDX Index)
MSCI World: Az MSCI World Index a fejlett világ részvénypiacain kereskedett részvények piaci kapitalizáció súlyozású indexe. (BBG kód: MXWO Index)
BUX: A BUX Index a magyar részvénypiacon kereskedett részvények piaci kapitalizáció súlyozású indexe. (BBG kód: MXWO Index)
CETOP20 Index: A CETOP20 index Közép-Európa részvénypiacain kereskedett 20 blue-chip részvény piaci kapitalizáció súlyozású indexe. (BBG kód: CETOP20 Index)
MSCI Emerging Markets: Az MSCI Emerging Market Index a feltörekvő világ részvénypiacain kereskedett részvények piaci kapitalizáció súlyozású indexe. (BBG kód: MXEF Index)
A kompozit referencia index teljesítményének számítása során a külföldi devizában denominált indexeknek magyar forintban kifejezett értékét kell figyelembe venni

A Pénztár befektetési politikája itt érhető el!

Budapest bebiztosító portfólió

A Bebiztosító portfólió elsősorban az átlagosnál alacsonyabb kockázatú, jellemzően rövidebb átlagos futamidővel rendelkező kamatozó eszközöket, értékpapírokat és állampapírokat tartalmaz, befektetéseinek általános jellemzője a biztonságra törekvés. A portfólióban lehetőség van külföldi devizában kibocsátott eszközök vásárlására, azonban az ezekből származó devizakockázatot a vagyonkezelő származtatott eszközök felhasználásával korlátok között tartja. A portfólióban lehetőség van származtatott eszközök alkalmazására, amennyiben az a portfólió kockázatát csökkenti, vagy a portfólió befektetési stratégiájának hatékonyabb kialakítását segíti elő. Normál piaci körülmények között a portfólióban szereplő befektetési eszközök árfolyam-ingadozása alacsony, ami rövidebb időtáv tekintetében is alkalmassá teszi a portfóliót az értékőrzésre, azonban az alacsony kockázati szinttel összhangban a hosszú távú befektetési politikák előnyei kevésbé érvényesülhetnek. A portfólió tőkevesztésének kockázata csekély, ugyanakkor a hozama az állampapírok hozamát várhatóan nem fogja meghaladni.

Ez a portfólió azon Pénztártag számára lehet előnyös, aki:rövidebb (néhány éves) távon is inkább a kockázatok csökkentését tartja fontosnak, és/vagyha közel áll a nyugdíjkorhatárhoz és szeretné enyhíteni annak kockázatát, hogy éppen egy átmeneti tőzsdei mélypont közelében venné igénybe a nyugdíjszolgáltatást.Bebiztosító portfólió esetében a Pénztár figyelmet fordít arra, hogy a kötelezettségállomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. A portfólió kamatozó értékpapírokból álló részének átlagos hátralévő futamideje (duration) az 5 évet nem haladhatja meg.

Benchmark

A Bebiztosító portfólió benchmarkja az alábbi tőkepiaci indexekből az alábbi súlyokkal kialakított összetett referencia index:

RMAX: Az Államadósságkezelő Központ által publikált magyar állampapír index, mely a 3 hónap – 12 hónap közötti futamidővel rendelkező magyar állampapírokat tartalmazza, piaci súlyuk arányában. Az index ezen állampapírok teljesítményének mérésére alkalmas index. (BBG kód: MAX RMAX Index)
MAX: Az Államadósságkezelő Központ által publikált állampapír index, mely a 12 hónapnál hosszabb futamidejű állampapírokat tartalmazza, piaci súlyuk arányában. Az index ezen állampapírok teljesítményének mérésére alkalmas index. (BBG kód: MAX IDX Index)

A Pénztár befektetési politikája itt érhető el!

FENNTARTHATÓSÁGI INFORMÁCIÓK ÉS NYILATKOZATOK

Nyilatkozat a befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól

A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár vagyonkezelési tevékenységét teljes egészében az MBH Alapkezelő végzi.

A pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelete alapján a Pénztár nyilatkozik, hogy a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásait olyan módon és azon időponttól veszi figyelembe, ahogy és amikor a Pénztár vagyonának kezelésével megbízott és a rendelettel érintett szolgáltató az erre vonatkozó nyilatkozatát közzéteszi.

Az MBH Alapkezelő fenntarthatósággal kapcsolatos nyilatkozata az alábbi oldalon olvasható:

https://www.mbhalapkezelo.hu/alapkezelo/fenntarthatosag

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy vállalatirányítási eseményt vagy körülményt jelent, amelynek bekövetkezése lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetések és / vagy eszközök értékére, a Pénztár pénzügyi, jövedelmi és vagyoni helyzetére, továbbá hírnevére. A Pénztár felelős pénzügyi piaci szereplőként különös hangsúlyt fektet az általa kínált portfoliókban szereplő eszközöknek, valamint saját tevékenységének társadalmi és környezeti hatásaira. A Pénztár a fenntarthatóság kérdésében követni szándékozik a nemzetközi legjobb gyakorlatokat a fenntarthatóság magas színvonalú kezelésének megvalósítása és folyamatos finomítása érdekében, valamint ügyfeleivel partneri viszony kialakítására törekszik a fenntarthatósági normák támogatása céljából.

A Pénztár törekszik arra, hogy a vagyonkezeléssel megbízott szervezet befektetési döntéshozatali folyamata minden releváns kockázatra kiterjedjen, beleértve azokat a fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek jelentős negatív hatással bírhatnak a befektetések megtérülésére és a fenntarthatósági tényezőkre egyaránt. A fenntarthatósági tényezők közé tartoznak – egyebek mellett – a környezeti, társadalmi és munkaügyi kockázatok, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelem.

Nyilatkozat a fenntarthatósági kockázatok integrálásáról

A Pénztár számára elengedhetetlenül fontos, hogy olyan széleskörű és átfogó kockázatkezelési rendszert követeljen meg a vagyonkezelőjétől, amely a Pénztár felügyelete alatt a vagyonkezeléssel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat hatékonyan azonosítja, méri, figyelemmel kíséri és ellenőrzi.

A Pénztár elkötelezett ESG teljesítményének javítása, a felelősségteljes üzleti tevékenység és a hosszú távú gondolkodás mellett.

Az ESG rövidítés environmental (környezeti), social⁣ (társadalmi) és governance⁣ (vállalatirányítás) szavakból tevődik össze, és olyan célkitűzések és kritériumok összefoglalójának tekinthető, amelyek a társadalmilag érzékeny problémákra keresnek megoldást.

Befektetések tekintetében a fenntarthatósági/ESG szemlélet, olyan befektetési stratégiát takar, amely a gazdálkodó szervezetek fenntarthatóságot célzó törekvéseit, így a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe veszi a döntéshozatal során. A befektetési stratégia célja, hogy a befektetett tőke gyarapítása mellett a rendelkezésre álló pénzeszközök megfelelő allokálásával elősegítse egy fenntarthatóbb jövő megteremtését. A gyakorlatban a stratégia megvalósítása során a tőkepiacon a befektetők kerülik a fenntarthatósági szempontok alapján káros tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteket, és befektetési lehetőséget keresnek a fenntarthatósági szempontok alapján hasznos tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekbe. Napjainkban már egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre adatok, amelyek alapján visszamérhetők egy gazdálkodó szervezet tevékenységének környezetre, társadalomra és vállalatirányítási normákra gyakorolt hatásai. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával a befektetőknek ma már lehetősége van a fent leírt befektetési stratégia egyre szélesebb körben való alkalmazására.

A Pénztár elkötelezett amellett, hogy vállalatirányítási és befektetési folyamataiba integrálja az ESG elveket, célokat. Ilyenek különösen, de nem kizárólagosan a klímaváltozás elleni küzdelem, a természeti erőforrások védelme, a megfelelő termékminőség garantálása, a munkavállalói jogok védelme, a transzparens működés, valamint a korrupció és pénzmosás elleni fellépés.

A Pénztár Vagyonkezelője a befektetési portfóliókat az SFDR 6. cikkének megfelelően kezeli.

Ez azt jelenti, hogy a fenntarthatósági kockázatokat az MBH Befektetési Alapkezelő nem minősíti relevánsnak és a főbb káros hatás indikátorokat (Principal Adverse Impacts – PAI) a kezelt portfóliókra vonatkozóan nem méri.

A fenntarthatósági kockázatoknak az MBH Befektetési Alapkezelő befektetési döntéshozatali eljárásaiba történő integrálására vonatkozó indoklás és magyarázat is az MBH Befektetési Alapkezelő honlapján érhető el:

https://www.mbhalapkezelo.hu/alapkezelo/fenntarthatosag

A Pénztár támogatja a kiegyensúlyozott fejlődést, amelynek célja a tőkeáramlás fenntartható beruházások felé történő átirányítása. A Pénztár a vagyonkezelő által rendszeresen készített és rendelkezésére bocsátott kimutatásokon keresztül tájékozódik és figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kockázatok alakulását és amennyiben a feltárt kockázat magasabb lesz, mint a Pénztár fenntarthatósági kockázatvállalási hajlandósága, akkor a Pénztár megteszi a megfelelő intézkedéseket a kockázat mérséklése érdekében.