Magáncsőd

A bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő információk (Magáncsőd információk)

1. Adósságrendezés általános tudnivalói

A magáncsőd intézményét a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. törvény) szabályozza. A törvény hatályba lépése: 2015. szeptember 01. napja.

A magáncsőd intézményének célja, hogy a fizetési gondokkal küzdő, túlzottan eladósodott magánszemélyek, valamint a hitelezők szabályozott együttműködése révén

• helyreálljon az adósok fizetőképessége,
• egy adósságtörlesztési terv kidolgozásával érvényesüljön a hitelezők "méltányos érdeke",
• emellett biztosítva legyen az érintett családok létfenntartása és lakhatása is.

Adósságrendezés kezdeményezésének együttes feltételei:

• adós és adóstárs belföldi természetes személy,
• adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt,
• az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 80 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van (ha e pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó – deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából),
• tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 70%-át, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is (a vagyonba nem tartozik bele a magáncsőd törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel),
• tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,
• tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,
• tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt (hátrasorolt követelés pl: az adóssal szemben érvényesítendő olyan követelés, amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést), valamint amelynek jogosultja az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),
• tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze
• a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt

Kizáró okok:

Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

• az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy
• az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,
• korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,
• már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,
• külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,
• korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként, az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,
• korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
• az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 500 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,
• az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,
• az adós nem minősül e törvény alkalmazásában belföldinek,
• ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben, vagy a vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el,
• szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,
• közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van (közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha pl: az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett)

Adósságrendezési eljárás kezdeményezésének folyamata:

Az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséhez szükséges igénylési dokumentáció, illetve a kitöltést segítő útmutató letölthető a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról az alábbi linken:

http://csodvedelem.gov.hu/nyomtatvanyok

Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

Főhitelező mindazon hitelintézet vagy az olyan pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen – több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre – áll fenn, vagy az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja.

A kérelem benyújtása történhet:

• személyesen a MBH Bank bankfiókjaiban (lásd „A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban kijelölt ügyfélszolgálati helyek” pontnál) vagy
• postai úton, könyvelt küldeményként az MBH Bank Nyrt. LWO Magáncsőd, 5601 Békéscsaba Pf.: 521 címre „Magáncsőd kérelem” tárgymegjelöléssel vagy
• elektronikus levélben (e-mailben) a magancsod@mbhbank.hu e-mail címen.

Az adósságrendezés főbb joghatásai:

• A (fő)hitelező az adóstól, adóstárstól és kötelezettektől csak a minimális törlesztőrészlet összegét, illetve az adósságrendezési megállapodás, a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott adósságrendezési egyezség, vagy az adósságtörlesztési határozat szerinti teljesítést követelheti.
• A hátralékos ügyletek nem mondhatóak fel az adósságrendezés időszaka alatt.
• Hitelező nem köteles adós és adóstárs részére a hitelkeret fenntartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására.
• Adós és adóstárs nem idegenítheti el, biztosítékul nem adhatja, haszonélvezettel nem terheltetheti az eljárásban bejelentett vagyontárgyait.
• Adós és adóstárs nem vállalhat pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására kötelezettséget.
• A Családi Csődvédelmi Szolgálat értesíti – folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén – a végrehajtót az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről.

Bővebb tájékoztatás a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásról a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján található.

2. Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapja

A programmal kapcsolatos további információk a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján, az alábbi linken érhető el:

http://csodvedelem.gov.hu/

3. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban kijelölt ügyfélszolgálati helyek

A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárással kapcsolatosan bármely bankfiókban érdeklődhet. A bankfiókok listája az alábbi linken érhetőek el:

Fiókhálózat

4. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a hitelezők bejelentkezésével összefüggő tudnivalók

Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat megállapítja, hogy az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatására jogosult, akkor erről honlapján hirdetményt tesz közzé.

A hitelezők a közzétételtől számított 15 napon belül kötelesek igényeiket az adósnak, adóstársnak és főhitelezőnek bejelenteni.

Az igények bejelentésére a MBH Bank mint főhitelező felé az alábbi módon van lehetősége a hitelezőknek:

• postai úton, írásban, könyvelt küldeményként az MBH Bank Nyrt. LWO Magáncsőd, 5601 Békéscsaba Pf.: 521 címre „Magáncsőd kérelem” tárgymegjelöléssel vagy
• elektronikus levélben (e-mailben) a magancsod@mbhbank.hu e-mail címen.
  
  

5. Panaszkezelés módja a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban

A panasz kivizsgálása és megválaszolása térítésmentes, a MBH Bank ezért külön díjat nem számít fel.

Panaszbejelentés módjával kapcsolatosan az alábbi linken találhat bővebb információt:

Panaszbejelentés (mbhbank.hu)

6. MBH Bank Nyrt. lakossági ügyfelek részére – Adósságtörlesztési és Megélhetési számla

A kapcsolódó hirdetményt megtekintheti az oldal alján található Hirdetmények és kondíciók menüpont alatt.

7. Fontos információk a természetes személyek adósságrendezéséről

• Rövid összefoglaló a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényi szabályozásról
• Az adósságrendezési eljárásról általában
• Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei
• A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás
• A bírósági adósságrendezési eljárás
• Az adósságrendezési eljárás sikeres kezdeményezésének joghatásai
• ARE nyilvántartás
• Főhitelező hitelező egyéb hitelezők
• Magánszemélyek adósságrendezése - áttekintő ábra

---

Kapcsolódó dokumentumok:

• A Bíróságon Kívüli Adósságrendezés Általános Tájékoztatója